Legtöbben akkor találkoznak a cégérték számítás fogalmával, amikor el szeretnék adni vállalkozásukat, vagy megvásárolnának egy másikat. Emellett vannak olyan pénzügyi, jogi tranzakciók vagy felek közötti elszámolások, melyekhez elengedhetetlen egy pénzügyileg jól megalapozott cégérték számítás elvégzése. Ilyenek lehetnek a
- befektetői tőkebevonás;
- új tag belépése, régi kivásárlása;
- menedzsment teljesítményértékelés;
- generációváltás;
- válás, örökösödés;
- számviteli és adózási okból, mint például a bizalmi vagyonkezelés kialakítása.
Egy részletes cégérték számítás elkészítése azonban a fenti eseteken kívül is nagyon hasznos lehet! Ha a tulajdonosban már felmerült a gondolat, hogy a jövőben értékesíteni szeretné a cégét, akkor az időben elkészített értékelés feltárhat olyan problémákat, amiket kezelve lehetővé válik
- maximalizálni az eladási árat;
- kedvező feltételeket elérni az értékesítés során;
- felgyorsítani a tranzakciós folyamatokat.
Sőt, véleményünk szerint, akkor is érdemes elkészíteni a számítást, ha egyáltalán nem tervezzük értékesíteni a cégünket. A szakszerűen elkészített értékelés ugyanis olyan átfogó képet ad a cég működésére hatással lévő külső és belső tényezőkről, ami által lehetővé válik a vállalkozás tudatos fejlesztése és üzletviteli kockázatok csökkentése. A cégérték változásának rendszeres visszamérésével pedig számszerű visszajelzést kaphatunk az elért eredményekről.
Nagyon sok cégérték számítási módszertan létezik, melyek közül az alábbiak a legtöbbet használtak.
Hozamérték megközelítés: a cégből a tulajdonosok számára rövid-, közép- és hosszútávon kivehető pénzeket veszi figyelembe.
Diszkontált cash flow módszer:
- 3-5 éves terv alapján;
- jövőben várható pénzáramlások számítása;
- örökjáradék számítása, növekedési ráta alapján;
- kockázatmentes befektetési hozamráta és a piaci környezetre jellemző vállalati prémiumok meghatározása;
- cégspecifikus vállalati prémiumok meghatározása.
Összehasonlító ár megközelítés: más, hasonló adottságú cégek, azonos paraméterű cégre átszámított értéke.
Szorzószámos módszerek:
- árbevétel, EBITDA, EBIT, adózott eredményre vetítve;
- utolsó 1-3 év tényadatok alapján;
- normál üzletmeneten kívüli torzítások kiszűrése;
- szorzószám meghatározása hasonló cégek és tranzakciók értékelésére támaszkodva;
- cégspecifikus vállalati prémiumok meghatározása.
Vagyonérték megközelítés: a cég vagyonelemeinek külön-külön, aktuális piaci értéken számított összege. Eszközérték számítás alapú módszer.
Ezeken kívül további számítási módszerek lehetnek az alábbiak:
- piaci érték: annyit ér, amennyit adnak érte;
- tőzsdei kereskedési érték;
- diszkontált osztalék számítás;
- könyv szerinti érték;
- helyettesítési, vagy újraelőállítási érték.
Általánosságban elmondható, hogy a cégérték számítás során minimum 2 módszertant érdemes használni, melyeket az értékelt cég típusa alapján kell kiválasztani. Az eltérő módszertanok eredményeinek összesítésével lehet megállapítani az úgynevezett vállalati értéket (EV).
A diszkontált cash flow és a szorzószámos módszerek esetében is fontos, hogy felmérésre kerüljenek a cégspecifikus vállalati prémiumok, melyek a külső és belső működési kockázatokat számszerűsítik.
- piaci kockázati prémiumok;
- marketing és értékesítési működés;
- szervezeti fejlettség;
- digitalizáció és folyamatok;
- pénzügyi menedzsment.
Az ezek figyelembevételével számított vállalati értéket még korrigálni szükséges a nettó adósságállománnyal, illetve a működő tőke értékének eltérésével a normál működési szinttől.
Így jutunk el a cégértékhez, más néven a tőkeértékhez EQ.
Ugye, milyen egyszerű? Vagy mégsem? Bízd inkább szakértőkre, keresd gazdálkodási szakértőinket bizalommal!
