Amit a munkafüggőségről tudni érdemes – befejező rész
Előző bejegyzésünkben Hegymegi István, addiktológiai konzultánst kérdeztük arról, hogyan tudjuk észrevenni a munkaalkoholizmust, legyen szó magunkról, családtagjainkról vagy a környezetünkben dolgozó kollégákról. Továbbá arra is kitértünk, melyek a fő tünetek, kik a leginkább érintettek és milyen okok állhatnak a jelenség hátterében. Megtudhattuk azt is, hogy főként a közép- és felsővezetők, valamint a kis- és középvállalatoknál működő szűk menedzsmentek kitettsége különösen magas. Interjúnk a függő munkaszervezetekkel, a koronavírus-járvány hatásaival, valamint az állapot fel- és megoldási módszereivel folytatódik.
Ahogyan minden szenvedélybetegség esetében, a munkafüggőségnél, ennél a nem besorolt betegségnél is az első lépés, ha megtörténik a felismerés. Az extrém elvárások okozta, gyakran szélsőséges túlterheltségre nem a még több munka a válasz, hiszen a befektetett munka mennyisége, a ráfordított idő és energia nem minden esetben hozza az eredményeket. A munkaközösségben lévő erő sokakat nagyobb teljesítményre sarkall, ennél a szenvedélynél azonban multiplikáló erővel is bírhat, pláne akkor, ha függő munkaszervezetről van szó.
Melyek a függő munkaszervezet tünetei? Hogyan tud a munkáltató segíteni?
A jelenségre, tehát hogy egy csoportban vagy szervezetben dolgozók közül szinte mindenkit érint a munkaalkoholizmus, a 2000-es évek elején figyeltek először fel. A függő munkaszervezetben a munkatársak a munkaidőn túl is hosszú munkaidőt töltenek a munkahelyen, sőt a munkát haza is viszik és még hétvégén is, idejük nagy részét ez teszi ki. Nincs szabadidő, lehetőség a pihenésre vagy kikapcsolódásra, a szociális kapcsolatok teljesen beszűkülnek. A munkatársakat a munkaidőn túl is felhívják, és szabadság alatt is elvárják az elérhetőséget, extrém esetekben idő előtt vissza is kell jönni a szabadságról. Jó ismérve a függő munkaszervezetnek, ha a szabadságot nem sikk kivenni és a munkatársakat egyfajta büszkeség tölti el, ha az adott év szabadságait átviszik a következő évre.
A munkáltatók helyzete ebben az esetben sem könnyű, külső segítőkre, addiktológiai konzultánsra és szervezetfejlesztőkre van szükség, akik egyrészt felismerik a problémát, másrészt megoldást is tudnak erre kínálni. Egy átfogó átvilágítás után már akár a folyamatok megfelelő átstrukturálásával vagy például a túlterhelt vezetők tehermentesítésével, az időmenedzsment és delegálás eszközeinek bevezetésével javítható az állapot, azonban fontos kiemelni, hogy az egyén szintjén is meg kell tenni a szükséges lépéseket.
Milyen veszélyekkel járhat, ha a szervezet vezetője munkafüggő?
Legyen szó bármekkora csapatról, szervezetről vagy épp kis- vagy középvállalatról, természetesen az egész csoportra kihatással van. Egy munkafüggő vezető ugyanis hatalmas nyomást tud a munkavállalókra helyezni, például munkaidőn túl vagy akár szabadság alatt is felhívja, számonkéri a beosztottait, akik előbb-utóbb bizony megszenvedik a folyamatosan fentről érkező stresszt. Sőt akár belekerülhetnek ugyanabba a spirálba, amit vezetői oldalról is nap mint nap tapasztalnak. Esetükben nem a még több munka a válasz, hanem a feladatok ésszerű felosztása, a delegálás, a megfelelő időmenedzsment és visszatalálás a munka és magánélet egyensúlyához.
Az utóbbi két év fenekestül felfordította mindannyiunk életét, összemosódott a munka és a magánélet. Hogyan érintette a koronavírus-járvány miatt elrendelt home office az ezzel a betegséggel/állapottal küzdő munkavállalókat?
A járvány okozta lezárások, az otthoni iroda bevezetése sajnos még tovább rontotta a munkafüggőséggel küzdők helyzetét. Tökéletes táptalajra leltek ezáltal, hiszen a munkaidőkeretek megszűntek és a kezdeti szabályozatlanság csak tovább nehezítette a jelenséget. Az azonnali válasz kényszere megnövekedett, a multitasking fokozódott. Mivel a munkafüggők a munkájuk minőségére vonatkozóan állandó elégedetlenséggel küzdenek, a home office-ban történő munkavégzés még inkább mélyítette a kételyeiket, hiszen ez idő alatt a face-to-face visszajelzések teljes mértékben megszűntek. Szerencsére a munkáltatói oldal és a támogató szakemberek, szervezetek és közösségek is hamar reagáltak. Új szabályrendszerek születtek, az online térrel új utak is megnyíltak.
Milyen következményekkel járhat a munkaalkoholizmus és milyen fel-/ megoldási módszerek léteznek?
A tünetek nagy része hasonló a kiégés tüneteihez. A leggyakoribb következmények között azonban nemcsak szervi, hanem viselkedési bajok is szerepelnek. Fejfájás, gyomorpanaszok, mellkasi fájdalom, légszomj, szívinfarktus stb. mellett jellemzőek az indulatkitörések, az álmatlanság, a nyugtalanság, a feledékenység, a koncentrációs zavar vagy az apátia. Egy olyan öngerjesztő folyamatról van szó, amikor az érintett egyre többet és többet dolgozik, de ezt mind rosszabb hatásfokkal.
Ennél a szenvedélybetegségnél a többivel ellentétben azonban nem lehet az absztinenciára törekedni, viszont ugyanúgy, ahogyan a többi esetében, itt is átkeretezésre van szükség.
Mód-SZERt kell váltani!
A szervezet szintjén a már sokat említett szervezetfejlesztéssel, akár támogató szakember bevonásával is enyhítheti a helyzetet a munkáltató, természetesen a téma szenzitív jellege miatt maximális diszkréció mellett. Egyéni szinten pedig új prioritások meghatározásával vagy akár a korábban gyakorlott önálló vagy csoportos tevékenységek visszavezetésével, például a testmozgás beépítésével vagy a családdal együtt töltött idő megfelelő kihasználásával javítható az állapot. Jóllehet itt is fennáll a visszaesés veszélye, sokat segíthet az is, ha az érintett belátja, hogy az életének minőségi javulását csak ő érheti el. Mindemellett önsegítő, sorstársi közösségek is léteznek, például a Névtelen Munkaholisták csoportja, ahol más szenvedélybetegségekhez hasonlóan történik a fel- és megoldás.
Elérhetőségük: WA – Névtelen Munkaholisták (Workaholics Anonymous)
Levelező Csoport: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (magyar)
Internet: www.munkaholistak.hu (magyar), www.workaholics-anonymous.org (angol)
Tehát jóllehet például a függő munkaszervezet esetében közösségben alakul ki a munkafüggőség, a közösség ereje pozitív irányban sem elhanyagolható. A legfontosabb azonban, hogy merjünk segítséget kérni, hiszen nem egyedül kell megoldani ezt a problémát. A problémákon a fent felsorolt szakemberek és szervezetek mellett, a szervezetfejlesztés is jótékony hatású lehet és hatékonyan tud javítani az állapotokon.
Az Emberfejlesztés szakértő szervezetfejlesztőinek célja a szervezeti struktúra, a folyamatok, a stratégia, az emberek és a céges kultúra közötti egészséges és harmonikus illeszkedés kialakítása, javítása, a szervezet önmegújító képességének fejlesztése.
További információk a weboldalunkon és a közösségi oldalainkon olvasható.
Kövessen minket a Facebookon és a Linkedinen is.
