Avagy hol húzódik a kontrolling és a gazdálkodás közötti határvonal?
Amikor adatokról, információkról és mutatószámokról van szó, többen úgy gondolják, hogy nem lehet holisztikusan nézni a vállalatok folyamatait. Jóllehet minden kis-, közép- és nagyvállalat unikális, a folyamatok mégis hasonlók. A megfelelő helyen és időben rögzített célszámokkal, tudatos és permanens terv- és tényelemzéssel a rossz döntések elkerülhetők.
Első lépésként azt kell meghatároznunk, hogy a kontrolling és a gazdálkodás egyáltalán elhatárolhatók-e egymástól. Dr. Bodor Mónika, az Emberfejlesztés Kft. gazdálkodási szakértője elmondja, hogy „nehéz elválasztani a két tevékenységet a gyakorlati életben a KKV szektorban. Mindennek az az oka, hogy akkor beszélhetünk ténylegesen kontrollingról, akkor tudja a kontrolling a menedzsmentet maradéktalanul támogatni, ha a rendelkezésre álló adatok helyesek. Ellenkező esetben téves következtetéseket vonunk le. Ha rossz adatok és mutatószámok állnak rendelkezésünkre, akkor rossz tanácsot adunk a cégvezetőnek.”
A szakirodalomra támaszkodva ugyanis azt feltételezhetnénk, hogy minden adat helyes adat, azaz törvényes, a jogszabályoknak, például a számviteli törvénynek megfelelő és mindenekelőtt pontos. Az üzleti életben, a mindennapi gyakorlatban azonban nem így van.
Mit nevezünk jó adatnak?
Amíg a multiknál csak úgy röpködnek a KPI-ok, addig a KKV szektorban sokszor nem tudatos a gazdálkodási folyamatok irányítása.
„Több partnerünknél is azt tapasztaltuk, hogy a megérzések alapján irányítanak. Nincs vagy nem megalapozott és dinamikus az üzleti terv. Az alapján, hogy mi van a fejemben és közben mit mutatnak a számok, nem lehet jó döntéseket hozni” – teszi hozzá dr. Bodor Mónika. Amennyiben az üzleti tervben nincs rögzített adat, torzulnak az információk. Ráadásul a nem tudatosan meghatározott változó adatok a szervezetben frusztrációhoz vezetnek.
Gondoljunk csak bele! Például hogyan árazzunk hatékonyan, ha a rezsiköltségeknél nem veszünk minden tényleges kiadást figyelembe? Biztosan kevesebb profit marad a zsebünkben, ha figyelmünket elkerüli az, hogy a költségeket egyáltalán nem vagy nem kontrolling szemlélettel soroljuk be. Meg kell vizsgálnunk és meg kell ismernünk a gazdálkodó szervezet tevékenységeit. Visszacsatolásokra, információkra van szükség a működésről azért, hogy fel tudjunk állítani olyan mutatókat, amelyeket az üzleti tervben rögzíteni tudunk. Azokat tartósan elemezve, jelentősen javíthatjuk és hatékonyabbá tehetjük folyamatainkat. „A kontrolling valós és fix céladatok alapján végzi el a mérést, amiből tényleges és használható alapadatok lesznek. Így segítjük a gazdálkodási ügymenetet, amelyekre alapozva és ezekből kiindulva a cégvezetés megfelelő piaci döntést hozhat.”
Projekt jellegű vs. termelőfolyamat
„A tervezésnél kulcsfontosságú annak vizsgálata, hogy projekt jellegű vagy termelőtevékenységekről állítunk fel mutatókat” – mondja a gazdálkodási szakértő. A fix és a változó költségek jól elkülöníthetők a két folyamattípus között. Projektek esetében – minden esetben egyedi megvalósítással tervezve – ugyanis főként a bejövő számlákból (részleteiben a rezsi- és az anyagköltségekből stb.) és bérből képzett adatok jelentik a mutatókat. Termelőfolyamatoknál ez már sokkal cizelláltabb, hiszen mindezek mellett meg kell vizsgálni a gyártás fázisait, figyelembe kell venni még a gépleállásokat is.
Ha Ön is szeretne tudatosabban gazdálkodni, megtervezni a bevételeket, a költségeket és nem ad hoc döntésekkel vezetni a cégét, keressen minket bizalommal, hiszen tapasztalt szakértőink támogatásával kiszámíthatóvá teheti a vállalkozása működését.
További információkért keressen minket bizalommal a weboldalunkon található elérhetőségek bármelyikén.
Kövessen minket a Facebookon és a Linkedin-en is, ahol érdekes szakmai tartalmakat osztunk meg a követőinkkel.
