A "post vacation blues" akár egy menő rockbanda neve vagy slágerlistás számának címe is lehetne, de nem az! Hanem a hosszabb szabadságról a munkahelyi taposómalomba visszatérő munkavállalóknál jelentkező depressziós tünetek többé-kevésbé hivatalos, összefoglaló elnevezése ez.

Mindannyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy a "pihenést, ki kell pihenni", de a nyári vagy téli nyaralás utáni "kötelező" fáradtság mellett a nyugtalanság, az étvágytalanság, a munkahelyi szorongás, a stressz, a munkamotiváció hiánya vagy az alulteljesítés, az érthetetlen dühkitörések vagy épp a nosztalgikus melankólia, az inaktív merengés mind mind lehet a szabadság utáni "blues"-nak tünete, amelyek jó esetben pár napon belül elmúlnak, rosszabb esetben azonban akár a szabadság idejének másfélszerese is kellhet ahhoz, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba. Így a nyár közepe táján, nem biztos, hogy szeretünk arra gondolni, hogy milyen lesz majd utána... viszont némi tudatossággal és megfelelő felkészüléssel, átgondolással stresszmentesebbé tehetjük az "utánt". Szervezetfejlesztő kollégánk, Papp Tamás gyakorlati tanácsait gyűjtöttük össze ebben az írásban. 

A TripAdvisor egy kapcsolódó felmérése szerint a munkavállalók 64%-a már a vakáció közben stresszeli magát amiatt, hogy a nyaralás nem tart örökké; a megkérdezettek 4%-a már a szabadság első napján is azon kesereg, hogy egyszer az véget ér. A felmérésben résztvevők 19%-a a munkába való visszatérés első napján, 43%-uk (!) viszont az egész első héten feszült a munkától; 4%-uk pedig rendszeresen el is késik a szabadság utáni munkanapokról. 20%-uk pedig "be is vallotta", hogy a szabit követően egy hónapnak sem kell eltelnie ahhoz, hogy betegszabadságot vegyen ki, sőt 8%-uk azon is komolyan elgondolkozott a szabadságról visszaérkezvén, hogy azonnal felmond és új állást keres.

A lelkiismeretes munkavállalónak, de még a kevésbé lelkiismeretesnek is, kimondva-kimondatlanul, akár bevallja, akár nem, komoly fejfájást okoz, sőt nem elhanyagolható - sokszor titkolt vagy rejtett - stressz-faktorként jelenik meg, hogy mi lesz a munkájával a szabadságának ideje alatt? Amíg ő nem lesz bent a munkahelyén, hogyan fognak menni nélküle a dolgok? Mi lesz, ha nyaralás vagy síelés közben, urambocsá’, esetleg nem lesz elérhető még mobilon sem? Micsoda kupleráj, papírhalmok, email-özön, végeláthatatlan egyeztetések sora fogja várni a munkába való visszatérése után? A nyaralás előtti, alatti és utáni depresszió elkerülésének legjobb módja, hogy a fejünk homokba dugása helyett, igyekezzünk még a nyaralás előtt okosan felkészülni a szabadságra, azt követően pedig átgondoltan kezelni ezeket, az egyébként tervezhető stressz-faktorokat:

1. Számoljunk vele! Amellett, hogy azt számolgatjuk, hogy a legkevesebb fizetett szabadnap feláldozásával a legtöbb egybefüggő munkamentes napot hozzuk ki a magunk számára az ünnepnapok, munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok kavalkádja nyújtotta szabilehetőségeken felül, kalkuláljunk azzal is, tudatosítsuk magunkban, hogy bizony létezik szabadság utáni depresszió. Mert ha ezzel is számolunk, akkor a "post vacation blues" nem érhet minket letaglózó meglepetésként és könnyebben túl leszünk az egészen. 

2. Okosan válasszuk ki a szabadságunk időpontját! Radikális mértékben csökkenthetjük a szabadság előtti, alatti és utáni stresszt, ha a távollétünk (szabadságunk) időpontját úgy választjuk ki, hogy az nem esik teljesen egybe a nyaralásunk/telelésünk időpontjával. A szabadságunk legyen kicsit hosszabb a nyaralásnál vagy a téli kiruccanásnál, hagyjunk magunknak egy kis időt, két-három napot, a nyaralásból való visszatérés után a "pihenés kipihenésére", illetve a munkába való visszatérésre. Ha egy picit jobban belegondolunk nem is olyan nagy butaság némely munkáltató azon elvárása, hogy már késő télen, kora tavasszal készítsük el a nyári, sőt az egész éve szabadságolási terveinket....Tegyük meg! Mi is csak nyerhetünk vele.

3. Gondoljuk át alaposan a szabadságunk idejére, és főként az azt követő időszakra eső feladatainkat, kötelezettségeinket! A fontos vagy határidős ügyeinket semmiképp ne toljuk a szabadságunk utáni első napokra. Igyekezzünk ezeket még a szabadságra-menetel előtt lezárni, elintézni, vagy ha szükséges elhalasztani, átütemezni, de úgy, hogy a visszatérésünk után legyen elegendő idő felvenni a fonalat, és érdemben folytatni a munkát.

4. Előrelátóan tájékoztassuk az érintetteket, hogy mikor leszünk érdemben a munka frontján! Akiket a szabadságunk ideje alatt a feladataink és kötelezettségeink átstrukturálása így vagy úgy, de érint – beleértve a kollégák mellett a cégen kívüli ügyfeleket, partnereket, beszállítókat, stb. – keressük meg, és tájékoztassuk őket, hogy szabadságon leszünk. Az érdemi visszatérésünk időpontjaként viszont nem az első munkában töltött napot célszerű megjelölnünk, hanem azt a két-három nappal későbbi időpontot, amikor valóban százszázalékos teljesítményt fogunk tudni majd nyújtani. 

5. Fokozatosan lássunk hozzá a szabadságunk alatt felgyülemlett munka felszámolásának. Érdemes a munkába való valós visszatérés előtt pár nappal már nekikezdeni a beérkezett levelek átolvasásának, azok szortírozásának, priorizálásának (de a válaszokat, hagyjuk a munkanapokra), majd az első munkanapokon kicsit korábban érkezve, fokozatosan belelendülve nekiugrani az e-mailek megválaszolásának, a felgyülemlett papírhalmok felszámolásának, a szükséges találkozókra történő felkészüléseknek.

6. Először tájékozódjunk, mihamarabb egyeztessünk a helyettesítőnkkel! A munkába való visszatérésünkkor az első teendőnk egyike legyen, hogy - a nyaralási élményeink ecsetelése és a családi fotóalbum megmutogatása mellett - tájékozódunk! Beszéljük át a távollétünk idején történteket a munkatársainkkal (főnökünkkel), illetve azzal a kollégával, aki tartotta helyettünk a frontot. És persze ne feledjük a helyettesítést, nagyon nyomatékosan megköszönni neki....

Aztán hajrá, előre, vessük bele magunkat újra a munka világába!

 

Nem boldogul a szervezeti kihívásokkal? Szakértő csapatunk, több mint tíz éves tapasztalatát és szerteágazó gyakorlati tudását állítja az üzleti partnerek szolgálatába. 

Szolgáltatásainkról honlapunkon olvashat bővebben. 

További érdekes írásokért és hírekért, kövessen minket a Facebookon és a Linkedin -en is.

 

 

 

 

Blog

  • All
  • #gazdálkodás
  • Cégdiagnózis
  • Cégutódlás
  • Esettanulmány
  • Fejvadászat
  • Folyamafejlesztés
  • Folyamatoptimalizálás
  • Folyamat Optimalizálás
  • Generációváltás
  • Interjú
  • Karrier
  • Kitettség
  • Kontrolling
  • Marketing
  • Minőségbiztosítás
  • Minősített Szakértő
  • Munkaerő
  • Podcast
  • Pályázat
  • Szervezet
  • Szervezetfejlesztés
  • Szervezeti Kultúra
  • Tervezés
  • átvilágítás
  • érdekesség
  • üzletfejlesztés
  • üzleti Tervezés
  • Default
  • Cím
  • Dátum
  • Random

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Adatkezelési tájékoztató